Konferencia a gazdasági haszonállatokról

„Melyeket megehettek minden barmok közül…”

Konferencia a gazdasági haszonállatokról

 

A gazdasági haszonállatok állatjólléti helyzetét vitatták meg hétvégén a II. MÁÁT konferencia résztvevői a XI. Kaposvári Állategészségügyi Nap keretében, a Kaposvári Egyetemen. Az egész napos előadássorozat - többek között - a szarvasmarhák, sertések, brojler állományok jóllétének értékelési gyakorlatát, tudományos mérhetőségét és jogi szabályozását járta körül.  A jövő egyik legfontosabb kihívása, hogy a magyar állatjóllét-értékelési rendszerek a hangsúlyt magára az állatra, és ne csupán a környezeti feltételekre fektessék.

Dr. Végh Ákos, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság elnöke beszédében kiemelte: az állatok jóllétének vizsgálata hazánkban elsősorban a tárgyi és személyi feltétételek meglétén alapul, a lényeg, maga az állat vizsgálata, kimarad. Bár a környezeti tényezők vizsgálata az állatok jóllétének egyik fontos információ forrása, azonban nem szabadna figyelmen kívül hagyni annak felmérését, hogy az állat a biztosított feltételek között valóban jól érzi-e magát. A hazai módszerek ilyen irányú módosítása a jövő egyik fontos kihívása. A rendezvény színvonalát emelte dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő informatív előadása, aki az állatjóllét szabályozásának jövőbeli változásairól és az állatvédelmi támogatások adta lehetőségekről tájékoztatta hallgatóságát.

Dr. Fodor Kinga, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság alelnöke, számos kísérleti állatház állatvédelmi és állategészségügyi szakmai felügyelője gyakorlati példákon keresztül ismertette a gazdasági haszonállatok kísérletekben való felhasználásának lehetséges módjait és engedélyeztetését. Kiemelte: bár a szabályozás a túl hosszadalmas adminisztrációs terhek miatt ma igen nehézkes, minden esetben be kell tartani a jogszabályban foglaltakat, hiszen az állatok jólléte, különösképpen az állatkísérletekben résztvevőké kiemelt fontosságú. Fodor Kinga arra is felhívta a figyelmet, hogy gazdasági haszonállatok esetében a „3R szabályban” foglaltaknak is megfelelően különösen nagy hangsúlyt kell helyezni az adott vizsgálattípusnak leginkább megfelelő állatfaj, állatfajta kiválasztására, illetve az egyedszám meghatározására.

Dr. Metzger Szilvia, a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszékének adjunktusa rámutatott: már az 1800-as évek végén léteztek olyan jogszabályok, amelyek, bár nem elsődlegesen az állatvédelemre irányultak, mégis jelentős állatvédelmi vonatkozással bírtak. Érdekes tény, hogy a legtöbb mai állatjólléti intézmény csírái megtalálhatóak a korabeli szabályozásban is. Dr. Vetter Szilvia jogász hangsúlyozta, hogy míg a késő középkorban a nyilvánosság okulására vádlottként citáltak állatokat a bíróság elé, ma már arra is találunk példát a fejlett országokban, hogy védőügyvéd képviselje a kvázi sértetti státuszban lévő állatokat (Svájc), a puszta „dologi” jogi létezésből határozott elmozdulás figyelhető meg. Csak az a jogrendszer tekinthető korszerűnek, ahol az állatkínzás alapja az állat inherens, önmagából fakadó értéke, és nem a tulajdonviszonyok, vagy a nyilvánosságot megbotránkoztató jelleg.

Dr. Kovács-Wéber Mária, a Szent István Egyetem Állattenyésztés-kutatási Intézetének tanársegédje a brojler csirke-állományok jóllétének értékelése kapcsán felhívta a figyelmet azokra az esetekre, amikor a tartási gyakorlat a szabályozás félreérthetősége vagy kiskapuk használata miatt részben vagy egészben nem felel meg sem a fajspecifikus állatjólléti követelményeknek, sem a jogalkotói szándéknak.

Heves érzelmeket váltott ki a kan malacok ivartalanításáról tartott előadásával Dr. Jurkovich Viktor, a Szent István Egyetem Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszékének tudományos munkatársa. Az előadó az objektivitás igényével ismertette a herélés lehetséges módjait (sebészi beavatkozás érzéstelenítéssel, fájdalomcsillapítással vagy anélkül,illetve vakcinázás útján), illetve az ezekkel járó fájdalomérzettel kapcsolatos kutatási eredményeket. Rámutatott: az Európai Unió a norvég és dán példát követve 2018-tól tervezi megszüntetni a fájdalomcsillapítás nélküli herélés lehetőségét. Dr. Kovács Levente tudományos segédmunkatárs saját kutatócsoportjának eredményeit ismertette, mikor a szarvasmarhák szívritmusának napszakos és évszakos változásairól beszélt. A kutatás során az állatok jóllétét befolyásoló, stresszt okozó tényezők mérhető hatásait is vizsgálták, továbbá összefüggésbe hozták a tartási körülményekke

l.

Végh Ákos záró szavaiban abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy két fontos kérdés (a kanmalacok ivartalanításának módjai, illetve az állatok „méltósága”) a jövőben önálló konferencia-téma lesz.

 

A konferencia levezető elnöke Dr. Zomborszky Zoltán, a MÁOK Pannon Területi Szervezetének elnöke volt, dr. Merész Lajostól pedig néhány elgondolkodtató verset hallhattak a résztvevők. A rendezvény létrejöttét a Somogy megyei Kormányhivatal Somogy megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, illetve a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kara támogatta. 

 Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság, Budapest, 2014. november 17.